---

A Tempus Közalapítvány célja, hogy a nemzetköziesítést közelebb hozza a köznevelés és szakképzés szereplői számára, ezáltal az Erasmus+ programot élővé tegye, és így egy olyan programot hajtson végre, amely valóban a pedagógusok, az oktatási szakemberek elképzelésein alapul. Ennek érdekében 2022 második felében kezdődött el az a fejlesztő munka, amelynek egyik eredményeként 2024 februárjában elindult az Erasmus+ Mentorhálózat pilot programja. 

A közel egy éves pilot remek lehetőséget biztosított arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján kirajzolódjanak a kihívások, a hosszú távú hatékony működéséhez szükséges feltételek, továbbá a mentorok feladatai, így 2025 januárjától minden készen állt az Erasmus+ Mentorhálózat tényleges indulásához!

A hálózat fő feladata segíteni és támogatni a pedagógusokat, az oktatókat és az intézményeket abban, hogy kellő professzionalizmussal jelenjenek meg a nemzetközi színtéren, és nemzetköziesítési tevékenységeiket hosszú távú stratégiájuk szerves részeként valósítsák meg. 

 

Rozmán Éva, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium igazgatója, Erasmus+ mentor

A Tempus Közalapítvány melyik támogató tevékenységében vesz részt, és mióta?

2012 óta vagyok az akkor még ECVET, 2021-től pedig National VET Team (NVET) tagja. A hálózat feladata elsősorban a szakképzés segítése és támogatása. Az NVET mellett felkérést kaptam a 2024 februárjában induló Erasmus+ Mentorhálózat pilot programjába, ahol mentorként segítem az Észak-magyarországi régióban található és pályázni vágyó köznevelési és szakképzési intézményeket. 

Milyen elképzelésekkel vágott bele a munkába és fél év elteltével milyen eredményeket lát?

Sokat gondolkodtam a program indulásakor mert tudtam, sok időt vesz majd el az életemből. Azonban úgy gondoltam, hogy a cél, amiért ez elindul, megéri a befektetett energiát. Csatlakozásom óta lehetőségem nyílt találkozni intézményvezetőkkel és kollégákkal, akik meséltek a különböző kihívásokról, amiért nagyon hálás vagyok, hiszen ez az alapja annak, hogy valóban segíteni tudjunk nekik. Rengeteg jó gyakorlatot is látok, amelyeket továbbíthatok más-más intézmény felé, összekapcsolhatom őket, így a tudást is megoszthatom velük. Felemelő érzés.

Mi a tapasztalata a régiójában működő köznevelési és szakképzési intézmények nemzetköziesítési munkájával kapcsolatban? 

A szakképzés területén, az Észak-magyarországi régióban azt gondolom, hogy nagyon rendben van a nemzetköziesítés alkalmazása, megélése, ugyanis a diákok külföldi szakmai gyakorlatának lehetősége rendkívül vonzó az intézmények számára. A szakképzési centrumok pont azt ismerték fel, hogy ha körülöttük sok centrum él ezekkel a lehetőségekkel és ők nem, akkor lemaradnak, így motiváltak ezek beépítésére és alkalmazására. Maga a nemzetköziesítés persze nem csak arról szól, hogy kiküldjük a pedagógusokat, oktatókat külföldre szakmai képzésre, hanem arról, hogy ezeket az ott megszerzett tapasztalatokat, hogyan építjük be a mindennapokba. 

Mit gondol, mi jelenleg az intézmények legnagyobb kihívása az Erasmus+ pályázatokon való részvétel vonatkozásában és a Tempus Közalapítvány mit tud tenni ennek leküzdése érdekében?

Úgy gondolom, hogy az intézmények egyik legnagyobb kihívása jelenleg, hogy beazonosítsák, mik azok a szükségletek, amelyekben fejlődniük kell és megismerjék, hogy milyen lehetőségeik vannak. Meg kell határozniuk a céljaikat, az ezekhez tartozó tevékenységeket, valamint mérési eredményeket, melyek segítségével meg tudják állapítani ezek sikerességét. Azért is nehéz ez a lépés, mert ezt a fajta gondolkodást a pedagógusoknak, oktatóknak senki nem tanította meg korábban. Remek lépés a Tempus Közalapítvány részéről, hogy a pedagógusok, oktatók képzési rendszerébe bekerül a nemzetköziesítés, mint tananyag.

Az Erasmus+ Mentorhálózat mentorai

Ballagó Zoltán, az Egri Tankerületi Központ igazgatója

Mi indította el Önöket azon az úton, hogy pályázóként is részt kívánnak venni az Erasmus+ programban?

A Tankerület meghatározó feladatának tekinti a különbségek kiegyenlítését a nevelés és oktatás területén, az egységes szemlélet és struktúra, valamint a helyi igényekhez igazodó hálózat kialakítását. A köznevelés kiemelt célja a tanulók képességeinek a lehető legteljesebb kibontakoztatása, az önmagát fejleszteni képes generáció nevelése, oktatása. Ezen feladatok megvalósítása során fontosnak tarjuk az európai modellek megismerését, és az alkalmazható gyakorlatok átvételét. 

Miben tudja Önöket segíteni a mentor? Hogyan támogatja a munkájukat?

A mentorral jó kapcsolatot ápoltunk már a program elindítása előtt is. Még a konkrét cél meghatározása előtt többször beszélgettünk arról,  milyen lehetőségek lehetnek a programban való részvételben. Mindig készségesen és biztatóan fordult felénk, közösen terveztünk és az általa javasolt partnerrel vettük fel a kapcsolatot, a pályázati anyag összeállításánál pedig személyes egyeztetés keretében beszéltük át, hogy milyen fő irányelvek alapján nyújtsuk majd be.

Az Ön intézményében a nemzetköziesítés milyen szinten jelenik meg? Mit gondol, miért lehet fontos és hasznos egy ilyen innovatív hozzáállás és gondolkodás, úgy a fenntartói, mint az Ön által vezetett intézményrendszer szintjén?

Az Európai Unió jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy a polgárok már fiatal koruktól kezdve jobban megértsék annak működését. A formális oktatás mellett a nemformális tanulás is bővítheti ismereteiket, és erősítheti az Európai Unióhoz való tartozás érzését. 

Bakai Beáta, Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium nevelési igazgatóhelyettese

Mióta foglalkoznak Erasmus+ pályázatokkal? Hogyan és miért vágtak bele?

Fontosnak tartjuk, hogy munkánk során építsünk az európai értékrendre, erősítsük tanulóinkban az EU-hoz tartozás tudatát. Intézményünk már a kezdetektől élt az európai uniós programok nyújtotta lehetőséggel, ezért mára már jelentős tapasztalattal rendelkezünk nemzetközi projektek megvalósításában és menedzselésében. 

Melyik volt a legemlékezetesebb útja és miért?

2013-tól dolgozom az intézményben, angol szakos oktatóként évekig kísérőtanárként kaptam betekintést a mobilitási pályázatokba. Iskolánkban hagyományosan heti váltással oldjuk meg a diákok kíséretét, egyik alkalommal azonban volt szerencsém a mobilitás teljes, háromhetes időtartamán keresztül mentorálni diákjaimat Németországban, Lipcsében. Így végig láthattam, tapasztalhattam a fejlődést, a nehézségeket, illetve szerveztem a hétvégi kirándulásokat. 

Miért döntöttek úgy, hogy szeretnék akkreditáltatni az intézményüket? Milyen előnyökkel járhat ez a lépés?

Szinte minden évben nagyszerű lehetőséget tudtunk biztosítani diákjainknak azzal, hogy megpályáztuk a háromhetes rövid távú mobilitást. Amint megtudtuk az akkreditálás lehetőségét, azonnal dolgozni kezdtünk rajta, hogy beadjuk a pályázatot, mert hosszú távon is szeretnénk biztosítani a technikumi tanulóink számára, hogy nemzetközi munkakörnyezetben is kipróbálhassák magukat. Külföldi partnerkapcsolataink, a mobilitás lehetősége vonzóvá teszi iskolánkat a diákok számára, a sikeres megvalósítás növeli az oktatók közötti kohéziót, megbecsülést és folyamatos szakmai fejlődést biztosít. 

Az intézmény rendelkezik nemzetköziesítési stratégiával? Ez miért lehet fontos, mivel adhat többet?

Az első sikertelen akkreditációs pályázat rávilágított, hogy szükséges és egyben hasznos is lenne nemzetköziesítési stratégiát készítenünk. A második sikertelen pályázatunk megmutatta, hogy szükség van további finomításra, a hosszú távú stratégiai célok részletesebb kidolgozására, egyes célkitűzések átdolgozására, részletesebb kifejtésére. A nemzetköziesítési terv hozzáadott értéket adhat pályázatunkhoz több területen is: segíthet az intézmények közötti együttműködések kialakításában.

Mit tanácsolna azoknak az intézményeknek, akik eddig még nem vettek részt az Erasmus+ programban?

Bátran vágjanak bele! A kezdeti nehézségeken túljutva rendkívüli élményekhez segíthetik hozzá diákjaikat, kollégáikat, miközben intézményük innovatív szellemiségét, modern szakmaiságát, nemzetközi elismerését és jó hírnevét biztosítják.

Erasmus+ Mentorhálózat - Írjuk közösen a tanulás jövőjét!

Összeállította:

Csikós Tibor
Szakmai programtámogatási csoport | Erasmus+ és Felsőoktatási Nemzetköziesítési igazgatóság

Ez a cikk eredetileg Erasmus+ Mentorhálózat - Hol tart most és merre halad a pilot program? címmel jelent meg a Pályázati Pavilon 2024-es számában.

 

Utolsó módosítás: 2025.02.27.