Európai elköteleződés és szerepvállalás 6 felvonásban
2014 | | aktív állampolgárság | Csongrád | DARTKE
|
Európa a polgárokért - városok hálózatai Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Az európai polgárság helyi perspektívában |
Az európai polgárság helyi perspektívában elnevezésű projekt keretében, országokon átívelő találkozót szervezett Szeged városával közösen a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület (DARTKE). A 2013. október 18. és 2014. szeptember 7. között rendezett programokon egyebek mellett magyar, német, román és szerb szakemberek vettek részt és konferenciákon vitattak meg olyan uniós témákat, mint a személyek és szolgáltatások szabad áramlása, a foglalkoztatásbiztonság, illetve beszéltek arról, hogy mit jelent európai polgárnak lenni. Az öt országban lezajlott, 145 ezer eurós projektről Nagy Gábor Dániellel, a DARTKE elnökével beszélgettünk.
Mely országok kapcsolódtak be a projektbe, honnan érkeztek a résztvevők?
Széleskörű partnerség valósult meg, öt helyszínen hat eseményt tartottunk, amelyekre Magyarország mellett hat országból, Szerbiából, Romániából, Lengyelországból, Finnországból, Franciaországból és Németországból érkeztek résztvevők. Szeged testvérvárosi körébe több mint húsz város tartozik, és ezek közül tíz fölöttivel élő kapcsolatunk van. Azokat a városokat kértük fel a részvételre, amelyekkel napi, heti kapcsolatban vagyunk, nevezetesen Darmstadt és Łódź városát, Szabadkát, valamint Temesvárt.
Milyen korosztály képviseltette magát a programokon?
Minden korosztály jelen volt, a fiataloktól egészen az idősekig igyekeztünk mindenkit megcélozni, emellett hátrányos helyzetű résztvevőink is voltak, a legaktívabbaknak pedig a fiatal és az idősebb korosztály bizonyult. A projektben összesen 620-an vettek részt, ami 460 különböző személyt jelent.
Összesen öt helyszínen zajlottak a programok, csaknem egy éven keresztül, ám igen nagy szünetet tartottak egy-egy látogatás között. Mi indokolta ezt a széttagoltságot?
Az eltérő időjárási körülmények. Elsőként Łódźba utaztunk el, még 2013 őszén, mert el akartuk kerülni, hogy télen kelljen oda elmennünk, hiszen igen kemény ott a tél. Mivel minden városba busszal mentünk, a lengyelekhez még a zord idő előtt szerettünk volna ellátogatni. A következő állomás Szabadka volt 2013 decemberében – ezt azért mertük vállalni busszal, mert közel van Szegedhez. Idén tavasszal aztán újra elindultunk, nyáron is utaztunk és szeptemberben is volt két látogatásunk. Fontosnak tartottuk, hogy komfortos körülményeket biztosítsunk, hiszen ezek száz fő körüli események voltak, sok embert mozgattunk.
Milyen események, tevékenységek valósultak meg a találkozók során?
Minden alkalommal két konferencianapot tartottunk, amikor olyan európai uniós szakpolitikai témákat érintettünk, mint a foglalkoztatásbiztonság, a foglalkoztatáspolitika, személyek és szolgáltatások szabad áramlása, vagy az uniós állampolgárság. Emellett beszéltünk az állampolgárságügy olyan dimenzióiról, mint a határátlépéshez vagy a gépjárművezetéshez használt okmányok, valamint szó esett a más tagállamban történő munkavállalásról, a polgárok politikai részvételéről és az európai uniós választásról az adott országban – körülbelül 10–12 témakört jártunk körbe. Mindezt úgy, hogy az adott városhoz legjobban passzoljon, illetve olyan szakértőket hívtunk meg, akik abban a témakörben a legrelevánsabb információkat tudták megosztani az érdeklődőkkel, és természetesen velünk is érkeztek olyan szakemberek, akik az egyes témákhoz hozzá tudtak szólni.
Mit emelne ki a projekt legfontosabb eredményeként?
Mindenekelőtt azt, hogy széleskörű tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok megosztására volt lehetőség. Annak bemutatására, miként lehet polgárokat úgy választási részvételre ösztönözni, hogy egyben saját indíttatásból, saját ügyek mentén vállaljanak politikai szerepet. Az európai parlamenti választással kapcsolatos programok pedig egyértelműen hatással tudtak lenni a résztvevőkre és környezetükre: látták, hogy van tétje a szavazásnak és fontos dolgok múlnak rajta.
Emellett fontos az is, hogy a határon túliak itt nagyobb részben románok, és nem romániai magyarok voltak, és szerb részről is ötven-hatvan százalékban szerbek jöttek, nem is beszélve német és lengyel partnereinkről – ez egyértelműen bizonyítja, hogy erős az európai elköteleződés. Az pedig, hogy meghívásunkra egy-egy konferencián tiszteletét tette Nizza és Párma polgármestere, óriási eredmény.
Mekkora összeggel járult hozzá az Európai Unió a projektköltségekhez?
Összesen 145 ezer eurót kaptunk a pályázat keretében. Ebből 122 ezer eurót a hat találkozó megszervezésére költöttünk, mely több mint egyéves projekt volt – a koordinációra és a kommunikációra körülbelül 10–12 ezer eurót tudtunk fordítani.
Milyen pozitív visszajelzések érkeztek a résztvevőktől?
Kiemelték, hogy mindenképpen legyen folytatás, és még több embert vonjunk be a leendő projektekbe. Mindenki nagyon jól érezte magát, azt tapasztaltuk, hogy szívesen ismerkednek egymással az európai polgárok. Ami kifejezetten pozitív élmény, hogy az önkormányzati vezetők is nyitottak voltak a programokra.
Valóban lehet folytatásra számítani?
Kialakultak olyan kapcsolatok, amelyek esetében biztos lesz folytatás. Egyesületünk, a DARTKE profilja eleve az, hogy számos országban sok szervezettel tartjuk a kapcsolatot, és folyamatosan vannak önkénteseink, akik részt vesznek valamelyik nagy projekt megszervezésében. Rendkívül jó kapcsolatot alakítottunk ki a résztvevőkkel, az idősügy területén például már volt is csere, mely a mi inspirációnkra valósult meg: a temesvári nyugdíjas önkormányzat és a szegedi Senior Center nyugdíjas klub tagjai találkoztak egymással, akik azóta is tartják a kapcsolatot. Amikor kint jártunk, a Senior Center elnöke, id. Boros Gyula jelentős elismerést is kapott a temesvári nyugdíjas önkormányzattól az idősügyért szervezett munkájáért. Ez külön büszkesége a projektünknek.
Szíjjártó Anita
