A család az európai polgárság alapköve

2014 | | aktív állampolgárság, generációk közti tanulás, gazdálkodás, mezőgazdaság, vállalkozókészség fejlesztése | Bács-Kiskun, Nógrád | Nemesnádudvar Fejlődéséért Közalapítvány

Európa a polgárokért - testvérváros program Nemesnádudvar Fejlődéséért Közalapítvány A család az európai polgárság alapköve

A Bács-Kiskun megyében található Nemesnádudvaron 22 éve rendezik meg minden évben a három napos Szent Mihály Napi Újbor Ünnepe című rendezvénysorozatot, amely során a helyieknek alkalmuk nyílik találkozni a német, szerb és szlovák testvértelepüléseikről érkező emberekkel is. Az idei év rendezvénye, amely az Európa a polgárokért program támogatásával valósult meg szeptember 26. és 28. között, a család témája köré épült. A projekt tapasztalatairól és a testvérvárosi kapcsolatokról kérdeztük a Projekt egyik koordinátorát, Jaksütz Mátyásnét.

Hogyan alakultak ki a testvérvárosi kapcsolatok?

Mindegyik testvérvárosi kapcsolatunk nagyon régi, több mint 20 éves. A legtöbb a ki- és betelepítések miatt létrejött rokoni kapcsolatokon alapszik. A diószegieket annak idején a Felvidékről telepítették ide, a polgármesterük rokonsága például Nemesnádudvaron él. Svábjainkat, akik Nemesnádudvart alapították, Neibsheim környékéről érkeztek, ennek idén van a 290. évfordulója.

A család az európai polgárság alapköve, hangzik a találkozó címében. A család a testvérvárosok rokoni kapcsolataira való tekintettel lett az idei projekt témája?

Igen, ez volt az elsődleges szempont. A család és az együttlét témaköre minden programban megjelent, még a kulturális rendezvények is erre épültek. A három napos rendezvénysorozat középső napján például azt mutatták be a kézműves bemutatókon a résztvevők, hogy a betelepülők milyen szokásokat és kulturális értékeket hoztak ide magukkal. A gyerekeknek például megtanították a papucskötést.

Ezek szerint több korcsoport is részt vett a projektben?

Igen, minden korcsoport megjelent, a kisgyerekektől majdnem 90 éves korig. Az óvodások például néptánccal léptek fel. A gyerekeket pedig az idősek ismertették meg a kézművességgel.

Volt olyan eleme a programsorozatnak, ami a korábbi években nem volt jellemző?

A konferenciákkal kapcsolatban történt újítás. Korábban egy konferenciát tartottunk a több napos rendezvénysorozaton, vasárnap. Ennek hossza tavaly és idén is kibővült, mind a három napra jutott ilyen programpont. Azért változtattunk, hogy minden érdeklődő, a falusiak és a vendégek is részt vehessenek ezeken is, ne csak a díszvendégek. Azzal, hogy mindhárom napra szerveztünk konferenciát, elértük, hogy a falu népe is részt vegyen ezeken a beszélgetéseken, műhelyeken. Igaz, hogy sokat kellett fordítani, mert németül és magyarul is hangzottak el beszédek és hozzászólások, de jól működött minden.

Adott valamilyen többletet a projektnek, hogy idén az Európa a polgárokért program támogatásával valósult meg?

Igen, sokkal több programot tudtunk megvalósítani, így sokkal jobban meg tudtuk mutatni a helyi sajátosságokat és szokásokat. Emellett pedig a résztvevőknek adott szemléletváltást a projekt. Hiszen vannak olyan kapcsolataink, akik még nem tartoznak az Európai Unióhoz, bár már nagyon szeretnének. A találkozó során az EU-n kívülről érkezők találkozhattak több országból érkező, az Unióban élő emberekkel, megismerhették egymás élet- és szemléletmódját, a családhoz és a munkához való viszonyát. Tehát képet kaptak arról, hogy érdemes várniuk az uniós tagságra. Pozitív visszajelzések érkeztek a projektről, jövőre is biztosan megszervezzük.

∗ ∗ ∗

A három napos rendezvénysorozaton a család és munka kapcsolatának európai szintű feltérképezésére, megvitatására helyeződött a hangsúly. A konferenciák és műhelymunkák során főként a családpolitika fontosságát, és annak a társadalmi és gazdasági életre gyakorolt hatásait taglalták a résztvevők. Dr. Kovács István, Nemesnádudvar polgármestere már a találkozó első napján elmondott felvezető beszédében kiemelte a rendezvénysorozat egyik legtöbbet említett megállapítását, amely szerint az Európai Unió gazdasági működésének és szociális rendszerének fenntarthatóságához demográfiai megújulás szükséges. „A kedvezőtlen demográfiai folyamatok már rövid távon is komoly társadalmi, szociális, foglalkoztatási és költségvetési kihívások elé állítják a mindenkori kormányokat, ezért a téma napirenden tartása és a megoldások keresése egyaránt létkérdés Európa számára” – fogalmazott.

A programsorozat során többször is elhangzott, mennyire fontos, hogy biztosítva legyen a munka és a megélhetés, mert ezek hiánya negatív hatással lehet a családok életére. Sokan ugyanis a jobb megélhetés reményében elhagyják otthonaikat, családjaikat, vagy a családi életet háttérbe szorítva kényszerülnek kizárólag a munkájukra koncentrálni. Mivel nemcsak az Európai Unióból érkeztek résztvevők, annak vizsgálatára is lehetőség nyílt, hogy az uniós tagság (illetve annak hiánya) milyen hatással van a családok életére.

A programsorozat végére a résztvevők megoldási javaslatokat dolgoztak ki saját maguk számára a munka és a család összehangolásának előmozdításáért. Célul tűzték ki például a helyi szintű munkahelyteremtés ösztönzését és támogatását, melynek segítségével csökkenthető a megélhetés miatt elvándorlók száma. Emellett az anyaság szerepének erősítésére szintén kiemelt figyelmet fordítanak a jövőben. A munkavállalás és karrierépítés biztosításának elősegítésével a gyermekvállalást követően is lehetővé próbálják tenni, hogy a nők ne kényszerüljenek választásra a család és a munka között. Ezen vállalások révén a család szerepe a rendezvénysorozat résztvevőinek reményei szerint tovább erősödhet, és ezzel valóban az európai polgárság alapkövévé válhat szerte az Unióban.

Frank Nóra