Generációk összefogása egy érzékenyebb társadalomért
2019 | Köznevelés | generációk közti tanulás, hátrányos helyzet, szociális kompetenciák, tanári kompetenciák | Csongrád | KatHáz Közhasznú Nonprofit Kft.
Címkék: Személyes és társas készségek, Fejlesztő értékelés
Vajon meddig és milyen mértékben formálható az ember? Mennyire nyitott egy kamasz és az őt terelgető felnőtt, ha a fejlődés, a látókörszélesítés, az elfogadás a tét? Nos, a szegedi KatHáz Közhasznú Nonprofit Kft. Erasmus+ projektjének tapasztalatai mindenképpen pozitív üzenetet közvetítenek a témában. A szervezet ugyanis pedagógusok szociális érzékenyítő továbbképzésével foglalkozik a projektben, amely nemcsak a tanárokat, de rajtuk keresztül több száz diákot hivatott elérni.
A cél: egy elfogadóbb társadalmat építeni több generáció együttműködésével.
A különböző nemzedékek találkozásának biztosítása alapvető tevékenysége a szegedi Katolikus Háznak, amely sok éves érzékenyítő munkájának tapasztalatát vette alapul az ÉrTed!? (TeacHear) projekt kidolgozása során. Éppen ezért kapcsolódott annak célcsoportja a középiskolás korosztályhoz, hiszen velük dolgoztak a legtöbbet korábban. „Többek között az ifjúságnak szólt a Kapcsolódj be Te is! elnevezésű bentlakásos érzékenyítő projekthetünk, amelyet 2014-ben valósítottunk meg először 25 középiskolás diák részvételével. Ennek során bebizonyosodott: a kamaszok alkalmasak arra, hogy hiteles példával, jó mintákkal formálni lehessen a gondolkodásukat, illetve kellően érettek a komolyabb témákra mint például a társadalmi befogadás” – kezdi Bibok Ágnes, a projekt szakmai vezetője.
A szervezők azonban úgy látták, a diákokon érzékelt jelentős változás nem feltétlenül bontakozhatott ki a hétköznapokban: ez adta az ötletet és iránymutatást egy újabb projekthez. „Azt tapasztaltuk, hogy az egyhetes munka során sikerült elültetni a változás csíráit. Azonban, a saját környezetükbe visszatérve a diákok gyakran nem tudták ötleteiket megvalósítani, vagy megszerzett motivációjukat fenntartani, mivel hiányzott a lelkesítés, valamint a szakmai támogatás a pedagógusok részéről. Ezért szerettünk volna a projekt keretein belül elsősorban a tanárok társadalmi érzékenységével, nyitottságával foglalkozni.”
A szándék mellett a jó módszertan a kulcs
A pedagógusok szerepe nem csupán a már érzékenyített diákok motivációja miatt jelentős, hanem az újabb és újabb fiatalok megszólítása okán is, hiszen 25 tanár képzése 400-500, 14-18 éves diák elérését teszi lehetővé évente. Ahogy Bibok Ágnes mondja: a képzésfejlesztés során két tanulási eseményt szerveztek, míg később tartottak egy tesztkurzust is, itt pedig egyértelmű nyitottságot tapasztaltak a pedagógusok részéről. „A tanárok is fontosnak és aktuálisnak tartják az érzékenyítés témakörét, hiszen mindennapi munkájuk során tapasztalják: a diákoknak nagy szükségük lenne az ezzel kapcsolatos attitűdök és kompetenciák fejlesztésére” − fogalmaz a szakmai vezető.
Emellett azonban a megkérdezetettek arra is kitértek, hogy a feldolgozás több okból sem könnyű a diákokkal. „Egyrészt a pedagógusok kezében sem volt eddig szakmailag kidolgozott módszertan, amely segít abban, hogy az adottkorosztály számára érzékletesen mutathassák be a kérdést. Másrészt az időhiány és a munkahelyi leterheltség nehezítik az egyéni ötletek kibontakoztatását. Éppen ezért nagyon pozitívan fogadták a képzést, csakúgy, mint a módszertani blokkokat, valamint azokat a fórumokat, ahol megbeszélhették a tapasztalataikat, vagy a már működő jó gyakorlataikat” – hangsúlyozza Bibok Ágnes.
|
Intézmény neve: KatHáz Közhasznú Nonprofit Kft. |
Érzékenyítés nemformális keretben
A harmincórás akkreditált pedagógustovábbképzést kétszer 15 órás blokkban, kétszer másfél napi időtartamban alkották meg. Az első alkalom a részt vevő pedagógusok személyes kompetenciájával és attitűdjeivel foglalkozik, a második alkalom pedig a módszertani eszköztár fejlesztését tűzte ki célul. A képzés témaköreit a dél-alföldi régió középiskolás diákjainak tapasztalatai alapján válogatták össze, ezért helyet kapott a tematikában a kirekesztés, a tolerancia, a fogyatékosság, a mélyszegénység, a cigányság, valamint a családi problémák kérdése.
„A projekt keretein belül elsősorban a nemformális módszerekre helyeztük a hangsúlyt: így a tréningmódszerek, a közösségi tanulás, a csinálva tanulás (learning by doing) és a reflexiós módszerek domináltak. Emellett különösen fontos szerepet töltöttek be a program több pontján azok a Ferdo és Frank címet viselő érzékenyítő rajzfilmek, amelyeket a szlovén partnerünk, a Socialna Akademija készített. A hat animáció a társadalmi tudatosság, a társadalmi befogadás és részvétel, az önkéntesség, a civil társadalom, illetve a social media problémáit érinti. A filmek a Youtube-on megtalálhatók. Lényeges volt számunkra a könnyű elérhetőségük, hiszen alapot adnak az említett kérdéskörök feldolgozáshoz, a fontos párbeszédek elindításához” – meséli Bibok Ágnes.
Kézikönyvek, segédletek és mi(egy)más
A fent említett hat rajzfilm egyike annak a tíz szellemi terméknek, amelyet az Erasmus+ projektben megálmodtak és elkészítettek a projekten dolgozók. Az első szakaszban egy nagyon fontos kérdőíves kutatás készült, amelyben 850 középiskolai diák bevonásával igyekeztek megfogalmazni a régió lehetséges problémáit társadalomtudományi- szociológiai témakörben. A szegedi, temesvári és komáromi középiskolák tanulói által szolgáltatott adatokból állt végül össze a Helyzetelemzés elnevezésű dokumentum, valamint a Problémakatalógus, amely az előkészítő szakasz lezárásaként a legfőbb töréspontokat emeli ki. Ennek párja, a Megoldáskatalógus, már a munka későbbi szakaszában íródott, és a legfőbb tapasztalatokat, ötleteket foglalja össze.
„Fontos, kézzelfogható terméke még a projektnek a Tréneri kézikönyv - érzékenyítő tréningek elmélete és gyakorlata című kötet, amelyet a németországi Akademie Klausenhof felnőttképzési központ vezetésével készítettünk el. A 60 gyakorlatot tartalmazó gyűjtemény mellett pedig még egy könyvet, a továbbképzésünket kiegészítő Módszertani Segédletet is megjelentettük. Ez a Mi(egy)Más nevet viselő pedagógustovábbképzésünk összefoglaló kötete: a résztvevők kapják kézhez tele módszertani ötletekkel, iskolai és iskolán kívüli érzékenyítő programlehetőségekkel” – fűzi hozzá a Katolikus Ház munkatársa.
|
Tréneri kézikönyv – érzékenyítő tréningek elmélete és gyakorlata: MI(egy)más – Szociális érzékenység fejlesztése a 14-18 éves korosztály körében |
Nemzetközi nyitás és országos népszerűség
„Mivel a kidolgozott képzés nemzetköziesítése is célunk volt, így a képzési anyagot a projektpartnerek nemzeti nyelvén (szlovák, román, szlovén, német és francia) is megjelentettük, hogy az minél szélesebb körben legyen adaptálható és felhasználható. A szlovén és a német szervezet jelezte is már a képzés megtartására való hajlandóságot” – osztja meg tapasztalatait Gergely Barnabás, a Katolikus Ház gazdasági vezetője, aki hozzáteszi: mindenképpen tervezik a projekt utánkövetését a jövőben.
Jelenleg azonban a legfontosabb cél az, hogy a kidolgozott és akkreditált továbbképzést minél gyakrabban megszervezzék. Több szegedi pedagógus, illetve egy temesvári iskola egész tantestülete már jelezte is, hogy részt venne az érzékenyítő foglalkozáson. „Nagyon szeretnénk a továbbképzést elérhetővé és ismertté tenni a dél-alföldi régió középiskolai pedagógusai számára, valamint országos szinten is népszerűsíteni a pedagógus szakma képviselői között” – mondja a gazdasági vezető.
|
A magyar felirattal ellátott, angol nyelvű érzékenyítő rajzfilmek itt érhetők el: https://bit.ly/2EkeJ47 |
SZÉLES-HORVÁTH ANNA
újságíró
A cikk a Pályázati Pavilon 2019. tavaszi számában jelent meg.
