Fordított tanulás a szakképzésben
2018 | Szakképzés | | Pest | iTStudy Hungary Kft.
Címkék: Problémamegoldás, Asszociatív gondolkodás, Kritikai gondolkodás
A technológiai fejlődés következtében megváltoztak a diákok tanulási szokásai is. Az iskolákban a technológia adta lehetőségek kihasználásán túl módszertani megújulásra is szükség van. Át kell gondolni a tanár szerepét – tudomásul kell venni, hogy többé már nem ő a tudás egyetlen forrása, de szerepe, a tanulási folyamat támogatójaként továbbra is nélkülözhetetlen.
Az újfajta pedagógiai megközelítés egyik kézenfekvő lehetősége a fordított osztályterem (Flipped Classroom) módszer. Ezzel foglalkozik a 2015-ben indult Flip-IT! Erasmus+ projekt is, melynek célja, hogy a módszert a részt vevő öt ország (Egyesült Királyság, Írország, Spanyolország, Csehország és Magyarország) szakképző intézményeinek tanítási gyakorlatába integrálja. Cikkünkben a magyarországi tapasztalatokról és a jövőbeli tervekről kérdeztük Téringer Anitát, az iTStudy Hungary Kft. munkatársát.
Hogyan lehetne röviden összefoglalni a fordított tanterem módszer lényegét?
Ez egy új tanulásszervezési módszer, amelynek fő ismérve a tanulóközpontú szemlélet és az aktív tanulás. Az új ismeretet bevezető óra előtt a pedagógus digitális formában elérhetővé tesz a diákjai számára olyan motiváló és figyelemfelkeltő tartalmakat, amelyeket otthon,saját tempójukban fel tudnak dolgozni, és az órára már információk birtokában, kérdésekkel érkeznek. Ez lehet a pedagógus által készített videó, elektronikus tananyag, de lehet célszerűen összeválogatott, ingyenesen elérhető oktatási forrásanyag (Open Educational Resource-OER). A módszer segít a tanulók motiválásában, személyre szabhatóvá teszi a tanítást, támogatja a 21. századi készségek fejlesztését, és ami nagyon fontos, a diákokat arra ösztönzi, hogy aktív szerepet vállaljanak a tanulási folyamatban, nagyobb felelősséget vállaljanak a saját tanulási eredményeikért.
Egy gyakori félreértést tisztázandó, fontos megemlíteni, hogy semmiképpen nem szabad az óra előtt kiadott videót vagy egyéb digitális tananyagot a hagyományos értelemben vett házi feladattal azonosítani. Tulajdonképpen az egyéni, illetve a csoportos térben zajló folyamatok felcseréléséről van szó. Az új fogalmakkal való első ismerkedés áthelyeződik az egyéni térbe, majd ezt követően a csoportos térben, az osztályteremben már csoportmunkára, projektmunkára, gyakorlati alkalmazásra kerül sor, az új anyag frontális bevezetéséhez képest sokkal több interakcióval.
Milyen előnyökkel járhat ennek a módszernek az alkalmazása a diákok, tanárok számára?
A diákok saját környezetükben és egyéni tempójukban tanulnak, hiszen bármikor megnézhetik a kiadott anyagot, annyiszor ahányszor szükségét érzik, közben jegyzetelhetnek, összegyűjthetik a felmerülő kérdéseiket. A tanárok számára a módszer egyik előnye az, hogy a digitális tananyag a netgeneráció tagjai körében a motiváció kiváló eszköze. Az elkészített anyag újra felhasználható és az éppen hiányzó diákoknak is kevesebb gondot okoz a pótlás. A tanárnak több lehetősége marad a tananyag aktív, gyakorlatorientált feldolgozására, a tanórai differenciálásra.
Bizonyára felmerülhetnek nehézségek is a módszer bevezetésekor. Mik lehetnek ezek és hogyan kezelhetők?
A leggyakrabban felmerülő nehézség, hogy mindig akad egy-két tanuló, aki úgy érkezik az órára, hogy nem nézi át az előre kiadott digitális tartalmakat. Erre az esetre alkalmazható az ún. in-flip módszer: aki ezt otthon elmulasztotta, az órán, egy fülhallgatóval a fején (vagyis egyéni térben) nézi meg a videót vagy olvassa át a kiadott anyagot. Természetesen így kevesebb ideje jut az interaktív órai munkára, ami reményeink szerint arra ösztönzi, hogy legközelebb ő is készül, ahogy a többiek.
|
Az amerikai „Flipped Learning Network” hálózat egyik felmérésében a részt vevő 453 pedagógus 67%-a számolt be javuló teszteredményekről és 99%-uk mondta azt, hogy folytatni kívánja a módszer alkalmazását (Goodwin - Miller, 2013). |
Mitől lehet különösen jelentős szerepe ennek a módszernek a szakképzésben?
Bár Magyarországon a módszer alkalmazására eddig főként a felsőoktatásban látunk példákat, véleményünk szerint pontosan a szakképzés az, ahol a megfordítás nagyon nagy haszonnal járhat. A technikai fejlődést szinte lehetetlen hagyományos tankönyvekkel követni. Ha az iskola eleget akar tenni a munkaerőpiaci elvárásoknak, minden eszközt meg kell ragadnia ahhoz, hogy képes legyen felkészíteni a tanulókat a szakmákban megjelenő legújabb technológiai megoldások alkalmazására. Ebben nyújthat óriási segítséget a „fordított pedagógia”, ha együtt jár a korszerű IKT eszközök alkalmazásával. Bár a módszer újszerűsége nem a technológiában, hanem a gyökeresen újszerű pedagógiai megközelítésben rejlik, azt is hozzá kell tenni, hogy széleskörű elterjedéséhez lényegesen hozzájárul, hogy ma elég egy mobiltelefon ahhoz, hogy egy autószerelő műhelyben egy munkafolyamatról többször megnézhető, elemezhető videó készüljön. Ráadásul nem is csak a tanár, az oktató, hanem az adott szakmában tanuló diák is saját maga készítheti el a felvételt, vagy akár a tanár és a diák közösen! Az aktív osztálytermi munka felé való elmozdulás éppen a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák fejlesztését támogatja, mint a kommunikáció, a csoportmunka, a kritikai gondolkodás és a kreativitás. Az osztályteremben kísérletezés, vita zajlik, a diákok társaiktól tanulnak, miközben életszerű problémákat oldalnak meg egymással együttműködésben. Mindeközben a digitális kompetenciák természetes módon fejlődnek a különböző IKT eszközök rendszeres használata által, hiszen ezeken keresztül érik el az óra előtt kiadott anyagokat.
Mik a jelenleg zajló online kurzus eddigi tapasztalatai?
Az online képzés népszerűsége megerősíti, amit a szakképzésben való alkalmazási lehetőségéről elmondtam. A képzés beindítását megelőzte egy multiplikációs rendezvény, amelyre eredetileg 40 résztvevőt szerettünk volna meghívni. Számunkra is óriási meglepetés volt, hogy a konferenciára több mint száz, a képzésre 130, túlnyomórészt szakképzésben oktató pedagógus jelentkezett az ország minden tájáról. Nagy örömünkre a résztvevők nagyon motiváltak, lelkesek, és aktívan zajlik közöttük az online fórumon a tapasztalatok megosztása.
Mivel bátorítaná azokat a tanárokat, akik idegenkednek a technológiai eszközök használatától?
Az a tapasztalat, hogy bár az első digitális tananyag elkészítése valóban időigényes, a pedagógusok hasznosnak tartják az erre fordított időt, és nagy kedvvel fognak hozzá a következőhöz, amikor már lényegesen lerövidül az erre fordítandó idő. Ugyancsak fontos tény, hogy ezek az anyagok egymással megoszthatók, később újra felhasználhatók, így a kezdeti befektetés hosszú távon bizonyosan megtérül, és a diákok motiváltsága, aktív részvétele, pozitív visszajelzései igazolják, hogy érdemes volt belevágni.
Először mindenképpen kis lépésekben érdemes elkezdeni, és garantált lesz a sikerélmény. A diákok nagyon örülnek annak, ha a tanár valami újdonsággal hozakodik elő, és látják, hogy ő maga is tanul.
A projekt lezárását követően hogyan tervezik a folytatást?
A kurzus esettanulmányokkal bővített tartalmát ingyenesen elérhető e-könyvként tesszük közzé. Emellett a jövőben akkreditált kurzus formájában, pedagógus végzettség birtokában bárki elvégezheti majd az online képzésünket. Az elkészült videókat és egyéb digitális tananyag elemeket a készítők hozzájárulásának függvényében tervezzük kategorizálva feltölteni egy tananyagtárba, ami reményeink szerint egyre bővül majd és sok tanár kollégának szolgálhat forrásul az óráihoz.
Jakabné Baján Ilona
Tempus Közalapítvány / Erasmus+ partnerségek
