---

2025. április 15-én a Tempus Közalapítvány adott otthont a „Digitális eszközök és jövőképek a szakképzésben: gyakorlati megoldások a 21. század munkaerőpiacára” című műhelymunkának, amely során több mint 20, szakképzésben dolgozó oktató, vezető és projektkoordinátor ismerkedett a projektoktatás lehetőségeivel és az oktatásban alkalmazható digitális megoldásokkal. A programot Müller Helga és Tóth Éva, a National VET Team szakértői, a digitális oktatási megoldások specialistái vezették.

A műhelymunka célja a szakképzésben dolgozó oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztése volt, kiemelt figyelmet fordítva a 21. századi készségek és a mesterséges intelligencia által előidézett oktatási, pedagógiai és munkaerőpiaci változásokra. A workshop során a résztvevők ötleteket kaptak arra, hogyan lehet felépíteni egy tanulási forgatókönyvet a projektalapú oktatás módszerére támaszkodva, valamint hogyan alkalmazhatók a multidiszciplináris projektek a gyakorlatban. A foglalkozás inspirációt nyújtott arra is, miként ültethető át egy több tantárgyat érintő projekt valós tanulási helyzetbe. 

A nap során a résztvevők közösen gondolták végig, hogy az egyes szakképzési kompetenciákhoz milyen digitális tudás és eszköz használata illeszthető. Emellett bemutatásra kerültek olyan digitális értékelő eszközök is, amelyek támogatják a tanulók szakmai és személyes fejlődését. A műhelymunka során a résztvevők naprakész digitális eszközök ismeretével és új pedagógiai módszerekkel gazdagodtak, amelyek hozzájárulnak az élményszerű oktatási megoldások alkalmazásához, ezzel a tanulók motivációjának növeléséhez. A résztvevők emellett megismerkedtek a mesterséges intelligencia szerepével az oktatásban, és megtudták, hogyan lehet tudatosan integrálni az MI eszközöket a tanítási-tanulási folyamatba.

A program keretét egy-egy nevezetes naphoz kapcsolódó projektterv összeállítása adta, így a nap végére a résztvevők nemcsak a projektoktatás és a digitalizációs lehetőségek elméletéről kaptak összefoglalót, hanem mindannyian megterveztek egy-egy konkrét projektet is az átadandó ismeretekkel, az alkalmazható feladatokkal és a kapcsolódó értékelési lehetőségekkel. 
Az interaktív foglalkozást az elkészült tanulási forgatókönyvek bemutatása zárta.

A műhelymunka struktúrája lehetővé tette, hogy a különböző szakmai és közismereti tárgyak oktatói azt is megtapasztalhassák, hogy hogyan integrálhatók az eltérő szak- és tudományterületek ugyanazon projekttevékenységbe, biztosítva a szakképzés egészét magába foglaló szinergikus megoldásokat.

A program jelentős hangsúlyt fektetett a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeire is. A résztvevők nemcsak konkrét eszközöket, az oktatásban és az oktatói felkészülésben használható alkalmazásokat ismertek meg és próbáltak ki, de átfogó képet kaptak az MI előnyeiről, hátrányairól, lehetőségeiről és veszélyeiről is.

A feladatmegoldások kapcsán értékes és mély diszkusszió alakult ki a szakképzésben résztvevők közötti generációs különbségekről, az oktatók és a tanulók eltérő megközelítéséről, elvárásáról és motivációjáról nemcsak a digitalizácó, hanem az oktatás teljes rendszere és módszerei kapcsán. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mai és az eljövendő tanulói generációk érdeklődésének felkeltéséhez, annak megtartásához és hatékony oktatásukhoz az oktatók részéről jelentős ismeretbeli és módszertani megújulás szükséges. 
Ugyanakkor abban is hasonló volt a gondolkodás, hogy bár a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia forradalmasítják az oktatást, továbbra is csak eszközök, amelyek az oktatók és pedagógusok kezében, szakmai és módszertani tudásukra épülve válhatnak a modern oktatás valóban hasznos és eredményes kiegészítőivé. Lényegük nem öncélú használatukban rejlik, hanem abban, hogy a tanulási folyamatokat tudatosan támogassák, a pedagógiai célokhoz igazodva.

Utolsó módosítás: 2025.04.29.