---

Az Európai Bizottság által a szakképzés-politika stratégiai kérdéseinek és az európai szakképzési együttműködés irányainak megvitatására létrehozott, a tagállami minisztériumok magas szintű képviselőiből álló testület 2024. II. félévi ülésének soros elnökként Magyarország adott otthont októberben.

Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Társadalmi Befogadási Főigazgatóságával együttműködésben szervezett esemény tematikájában a szakképzésben kialakított partnerségekre helyezte a fókuszt, különös tekintettel a felsőoktatási partnerségekre. Az ülés plenáris előadások és tematikus szekcióülések keretében „a befogadástól a kiválóságig” alapgondolat mentén adott áttekintést a magyar és más tagállami példákról, valamint biztosított fórumot az aktuális kihívások és a fejlődési lehetőségek megvitatására.

A hazai szakképzési rendszer 2020-ban bevezetett számos újítása közül az inklúziót elősegítő rugalmas tanulási utakat biztosító programok (orientációs fejlesztés, dobbantó program, műhelyiskola), valamint a legtehetségesebb diákok számára a felsőoktatásba egyenes utat nyitó okleveles technikusképzés pozitív tapasztalatai kerültek kiemelésre.

Az ülés mind hazai, mind uniós oldalról foglalkozott az egyéni tanulási számlák bevezetése nyújtotta lehetőségekkel. A Kulturális és Innovációs Minisztérium előadója az egyéni tanulási számlák és a mikrotanúsítványok hazai bevezetésének megalapozására szolgáló projektek főbb eredményeit, az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) képviselője a szervezet tárgyi tanulmányát ismertette, amely az egyéni tanulási számláknak a tanulmány keretében kiválasztott tagállamokban (Ausztria, Németország, Észtország, Írország, Hollandia) való bevezetésének lehetőségeit vizsgálta, azzal a céllal, hogy végrehajtható ajánlásokat fogalmazzon meg a fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához.

Az Európai Bizottság képviselője ismertette a legújabb szakpolitikai fejleményeket a foglalkoztatás, készségek, szakképzés és felnőttképzés terén. Hangsúlyozta, hogy a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrend során kiemelt figyelem kerül a készségekbe, a képzésbe és az oktatásba való beruházásokra.

A kétnapos rendezvény workshopjai négy fő téma köré szerveződtek:

1. Szakképzési együttműködések (kiemelt figyelemmel a felsőoktatással és a kutatóintézetekkel, valamint a gazdasági szereplőkkel való együttműködésre)

Hollandia képviselője vitaindító előadásában példaként emelte ki az oktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat megerősítését célzó projektek támogatására a Hollandiában létrehozott regionális szakképzési befektetési alapot, amelyből 2014 és 2023 között összesen 223 projekt került elfogadásra.

A résztvevők három fő kérdés mentén vitatták meg a – vállalati, felsőoktatási, kutatási, nemzetközi stb. – együttműködések témáját: Mennyire állnak készen a szakképzési rendszerek az együttműködésekre? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük ehhez? Megfelelő-e az európai (Európai Készségfejlesztési Program, Európai Oktatási Térség) és nemzeti szinten meghatározott szakpolitikai keret és az eszközök? Hogyan tudja ösztönözni az együttműködések kialakítását a szakképzési kiválósági központok modellje?

2. Pályakövetési rendszer

A pályakövetésről szóló 2017-es tanácsi ajánlás azt az ajánlást fogalmazta meg a tagállamok számára, hogy 2020-ig tegyenek előrelépést a különböző adatgyűjtési módszereken alapuló pályakövetési rendszerek kialakítása érdekében. Ösztönözte őket továbbá az eredmények terjesztésére és kiaknázására többek között a pályatanácsadás megerősítése, a tantervtervezés támogatása, a készség-előrejelzés hatékonyságának javítása, valamint a szakpolitika-fejlesztéshez való hozzájárulás érdekében mind nemzeti, mind uniós szinten.

Egy 2023-ban készült tanulmány megállapította, hogy a tagállamok részéről jelentős előrelépések történtek az ajánlás végrehajtása terén. 2023 júliusáig az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség legtöbb tagállama valamilyen formában beépítette szakképzési rendszerébe a pályakövetés valamilyen formáját. A felmérés azt mutatja, hogy nyolc ország (Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Hollandia, Norvégia és Lengyelország) teljes mértékben eleget tett az ajánlásban meghatározott követelményeknek.

A workshop résztvevői olyan kérdésekre keresték a választ, hogy hogyan használhatók fel a pályakövetési adatok a pályaválasztási döntések támogatására, hogyan növelhető a kérdőívek válaszadási aránya, és hogyan szerezhető információ az iskolában megszerzett készségeknek a munka világában való alkalmazásáról.

3. A zöld átmenet támogatása a szakképzésben

A szakképzés “zöldítéséhez”, a magas színvonalú és munkaerőpiaci relevanciával bíró és ezek által vonzó képzési kínálat kialakításához mind a képzési tartalmak, mind az oktatók készségei és szakmai ismeretei, mind az oktatás infrastruktúrájának fejlesztése, mind pedig a szakképzési rendszerek rugalmasságának biztosítása hozzájárul.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a zöld átmenet – a kapcsolódó technológiai ismereteket leszámítva – nem feltétlenül igényel teljesen új készségeket, a hangsúly inkább az alkalmazkodáson, a multidiszciplináris megközelítések előtérbe kerülésén van. A szakképzés célja, hogy megteremtse az alapokat az egész életen át tartó tanuláshoz, és ezáltal a jövő kihívásaihoz való alkalmazkodóképességhez. A tanterveknek a munkaerőpiac gyors változásaihoz való folyamatos hozzáigazítása mindig kihívást fog jelenteni.

A workshopon felmerült többek között annak kérdése, hogy hogyan tehetők vonzóvá a zöld átmenethez fontos szakmák a képzésbe jelentkezők (különösen nők, lányok) körében. Svédország képviselője a most készülő (2024. decemberben bemutatásra kerülő) MTMI stratégiájuk bemutatásán túl kiemelte a műszaki oktatásba való befektetésnek, a szakemberek számára tervezett rövid ciklusú képzéseknek, a munkaerőpiaci igények elemzésének és az ipar és a munkaerőpiac szereplői bevonásának fontosságát.

4. A szakképzésben oktatók folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása

A workshop célja a szakképzésben oktatók készségeinek és ismereteinek folyamatos szakmai fejlesztését támogató megközelítések és jógyakorlatok megismerése és megvitatása volt, Litvánia gyakorlatából kiindulva.

Az egyes országok szabályozása eltérő abban a tekintetben, hogy kötelezően előírják-e továbbképzések teljesítését, és ha igen, milyen formában. Valamilyen módon ugyanakkor minden tagállam forrást és lehetőséget biztosít oktatóinak a folyamatos szakmai fejlődésére – legyen az formális továbbképzési programok kötelezővé/elérhetővé tétele, informális tanulási lehetőségek biztosítása (lásd magyar és litván példa – mindkét országban ágazati alapon szervezett, jógyakorlat- és tudásmegosztást elősegítő tanácsadói hálózat működik). Kiemelt figyelmet kap a nemzetközi tapasztalatszerzés, ezen belül különösen az Erasmus+ programban való részvétel ösztönzése.

A résztvevők egyetértettek a központi tervezés fontosságában. A továbbképzési stratégiákat és a prioritásokat minden érintett szereplő (oktatók, szakképző intézmények, vállalatok, ágazati készségtanácsok stb.) igényeinek figyelembe vételével, a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva központilag meghatározott elvek mentén szükséges meghatározni.

A workshopon külön figyelmet kapott a digitalizáció témája. A mesterséges intelligencia térnyerésével elengedhetetlenné vált az oktatók ezirányú továbbképzése, fejlesztése és a mesterséges intelligencia által biztosított lehetőségekkel való megismertetése, aminek érdekében minden tagállam jelentős erőfeszítéseket tesz.

Dánia és Lengyelország 2025-ös elnökségi tervei

Az ülésen résztvevőknek lehetőségük nyílt reflektálni a 2025-ös dán elnökség alatt a koppenhágai folyamat részeként elfogadni tervezett új nyilatkozat tartalmát érintően, amelynek célja a korábbi vállalások alapján megtett lépések folytatása, új lendületet adva a szakképzési reformokhoz.
Az ülés zárásaként Lengyelország képviselője bemutatta a 2025-ös lengyel elnökség prioritásait és terveit. Az oktatás és képzés terén az alábbi prioritásokat jelölték meg:

• Európai Oktatási Térség – az első ciklus értékelése
• Oktatási és ifjúsági közösségi programok 2027-et követően
• Felsőoktatási csomag
• A Digitális Oktatási Cselekvési Terv (2021-2027) értékelése
• Inkluzív oktatás
• Szakképzési kiválóság

Tájékoztatása szerint a Szakképzési Főigazgatók (DGVT) 2025. májusi katowicei ülésének középpontjában a szakképzési kiválóság koncepciójának végrehajtása fog állni, többek között az alábbi főbb témákra fókuszálva:

• A Lengyelországban létrehozott ágazati készségközpontok szerepe a szakképzési kiválósági központok létrehozásában.
• A szakképzési kiválósági központok mint a szakképzés különböző szintjei és a munkáltatók közötti kapcsolatot megteremtő modern formális szakképzési intézmények; a szakképzési kiválósági központok szerepe a nonformális tanulásban és a képesítések tanúsításában.
• Készségfejlesztést célzó koordinációs és együttműködési mechanizmusok.
• A szakképzési kiválósági központok hálózatának kialakítása nemzetközi, nemzeti és regionális szinten.

---

A kép forrása: Shutterstock

Utolsó módosítás: 2024.11.27.